background

Tekintetünk

Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön a segítségem?
Az én segítségem az Úrtól van, aki teremtette az eget és földet.”
(Zsolt.121:1-2)

Szeretettel köszöntelek Benneteket az új év kezdetén. Új év, új lehetőségek, új feladatok és elhatározások. Fontos azonban a „mennyei egyeztetés”, bármihez is akarjunk fogni! Vannak olyan dolgok, amelyek általánosak, úgymond nem igényelnek nagy elcsendesedést, mert tudjuk, hogy mi az Isten szerint való. Lehetnek azonban ennél sokkal nagyobb dolgok, például költözés, munkahely, iskolaváltás, stb., amelyeknél azonban fontos, hogy meg legyenek beszélve az Úrral! Ő mindig válaszol, figyelnünk Őrá azonban nekünk kell. „Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok!” (Jakab 4:8)

Ha követjük az Ő útmutatását még akkor is, ha mi nem azt gondoltuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a legrövidebb úton jutunk a célig. „Bízzál az Úrban teljes szívből és ne a magad eszére támaszkodj!” (Példabeszédek 3:5) Szerintem velünk, emberekkel, az a nagy baj, hogy túl sokat teszünk saját erőből és amíg mennek a dolgok, addig meg se állunk, hogy bölcsességet és útmutatást kérjünk Istentől, Aki a legjobbat már rég elkészítette a számunkra.

Nekem minden új év kezdetén elsőként az jut eszembe, hogy reményteljes jövő az osztályrészünk. (Jeremiás 29:1) Ez van elkészítve. Legyünk nyitottak és készek arra, hogy átvehessük!

És amit még szeretnék a szívetekre helyezni, az a Békesség!

Békesség Istennel, egymással, önmagunkkal és békesség Magyarországnak!

 

 Szeretettel: Dr. Nagyné Dr. Hegedűs Mónika

Letöltés

Az adventi várakozás idején egyszerre tekintünk előre és vissza. Óriási hála van a szívünkben Isten irántunk tanúsított szeretete miatt. Kegyelme határtalan és egyben felfoghatatlan számunkra. Egyszülött Fiát küldte, hogy mi éljünk Őáltala, ne kelljen bűneink miatt meghalnunk, hanem megvallva azokat tisztán mehessünk az Atyához. Jézus Krisztus kifizette az árat, nincs kárhoztatásunk.

Mi keresztények jól tudjuk ezt, de ez nem elég! Meg kell osztanunk az örömhírt mindenkivel! Sok a reményvesztett, elkeseredett, megfáradt ember. Oszd meg velük az evangéliumot! Tudják meg ők is, hogy érdemes élni, sőt csak így érdemes élni! Lássák ezt rajtad és ahogy ezt egyszer egy előadáson hallottam: „Legyél te az ő első Bibliájuk!”.

Ahogy mész az utcán, ahogy beszélsz a boltban az eladóval, ahogy viselkedsz a munkahelyeden, az iskolában, tükrözd a Krisztust!

„Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” Róma 8:19
Így készüljünk testben és lélekben az Úr Jézus születésének ünneplésére!

 

Szeretettel: Dr. Nagyné Dr. Hegedűs Mónika

Letöltés

„olyanok vagytok kezemben…, mint az agyag a fazekas kezében.”

(Jer.18:6)

Isten formál, alakít és javít bennünket. Ez néha könnyebb, néha nehezebb Számára és számunkra. Nekem is van néhány olyan tulajdonságom, amelyből régóta szeretnék változni, de úgy érzem, nem megy. Legalábbis hosszú távon nem. Vágyom arra, hogy tanítson, de amikor jön a helyzet, akkor a legkevésbé sem ez jut eszembe.

Egy nap azon vettem észre magam, hogy miközben koncentráltam, hogy türelmes legyek (erővel és akarattal, úgy döntve, hogy az leszek…) Isten egész mást tanított rajtam keresztül. Én akartam tanulni és azon kaptam magam, hogy Isten használ a tanításra. A gyerekekkel sokat szoktunk beszélgetni az emberi kapcsolatokról, kommunikációról, reakciókról stb… Napok óta visszatért: „Légy kedves!” és persze jött a „De…”, majd részünkről a válasz: „akkor is, légy kedves!”.

Egyik gyermekünket vittem egy osztálytárshoz és nem bírtam leparkolni, csak egy másik ház kerítése előtt. Akinek családi háza van, tudja, hogy senki sem örül ennek. Hát ez így is volt, rögtön megjelent az ott lakó hölgy. Elkezdtem vele beszélgetni és persze megnyugtattam, hogy nem akarom itt hagyni az autót, csak nem találom a címet sem tulajdonképpen. Nagyon kedves lett a barátságos indítás után, és az autót is ott hagyhattam, amíg gyalog megtaláltuk az úticélt. Rögtön bevillant: „légy kedves!” és meg is beszéltem a kocsiban maradt másik gyermekünkkel, hogy szemmel látható, érezhető a változás a másik emberben, ha a hozzáállásunk jó. Amikor elindultunk a háza elől, a hölgy még gyorsan kiszaladt, hogy el tudjon köszönni.

Halleluja, hát erről beszélgetünk!

Egy másik történet: bevásárlás a 4 napos ünnep előtt. Mindenki tömött kosarakkal áll a pénztárnál. Az én kosaramban csupán két termék van. A mögöttem álló idős házaspár meg is szólalt: „csak két dolog, ami kell!” Vehettem volna rosszul a megjegyzést, hiszen minek nézi, hogy mit veszek, mi köze hozzá? stb… de nem így vettem. Elnevettem magam és mondtam: „hát igen, ez kimaradt az előző körből, pedig mindig napokig írom a listát, amit persze otthon felejtek, amikor elindulok vásárolni.” „Hát ez velünk is rendre előfordul.” Nevettünk immár együtt, majd megbeszéltük, hogy ki mit főz majd a négy napban. Jó volt kedvesnek lenni, és őszinte öröm volt bennem és bennük is, amikor elbúcsúztunk.

Ha a mi hozzáállásunk jó, az kihat a környezetünkre és ránk is pozitívan hat vissza.

Jó ezt megtapasztalni!

 

Szeretettel: Dr. Nagyné Dr. Hegedűs Mónika

Letöltés